Tudom, hogy sokan a hagyományos, magyaros lecsóba is tesznek cukkinit, de én nem szoktam. Nekem az megmarad hagyma-paprika-paradicsom-szalonna-kolbász ötösnek, és inkább kitalálok valami más felhasználási módot a cukkininek.
Például egy másik fajta lecsót. Egy mediterránt. Vagyis a ratatouille-t, amely Franciaországban közkedvelt egytálétel. Sokan a L'ecsó című animációs filmből ismerhetitek, amelyet néhány éve vetítettek a mozikban és természetesen Párizsban játszódik, egy étteremben.
A ratatouille elkészítési módja és a hozzávalók összetétele éppen annyira megosztja a franciákat, mint minket magyarokat, amikor a mi hagyományos lecsónkról beszélünk. A ratatouille-t van aki kevesebb paradicsommal készíti, van aki több féle paprikával, van aki különböző fűszereket használ hozzá. Néhányan kisebb, mások nagyobb darabra vágják a zöldségeket, egyesek külön-külön pirítják meg ezeket egymás után, mások egyszerre. Van aki ezután összefőzi, más inkább összesüti.
De egyvalamiben egyetértenek: a cukkini és a padlizsán dominál az ételben, nem a paprika és a paradicsom.
Én most a saját változatomat írom le, mert bár életemben először készítettem, nem követtem szóról-szóra egyik receptet sem, az átolvasottakat vegyítettem össze úgy, hogy nekem megfelelő legyen.
Hozzávalók (2 nagyon nagy vagy 3 normál adaghoz):
- 1 db padlizsán
- kb. 60 dkg cukkini
- 1 tv paprika
- 1 kápia paprika
- 3 paradicsom
- 1 nagyobb fej lilahagyma
- 2 evőkanál paradicsompüré
- olívaolaj
- só
- őrölt bors
- kakukkfű
- petrezselyem
A cukkini mennyiségét azért nem tudom pontosan meghatározni, mert nem mértem le, csak levágtam egy darabot Dávidék jól megtermett példányából.
A megmosott padlizsánt és cukkinit héjastul kis kockára vágtam - a padlizsán két végét eltávolítottam - egy edénybe szórtam, lesóztam és összekeverve állni hagytam. Közben a hagymát megtisztítottam, a paradicsomot és paprikákat megmostam, ez utóbbiakat kicsumáztam. Mindent felaprítottam.
A cukkiniről és padlizsánról leöntöttem a sós levet, papírtörlővel le is itattam róla a felesleget. Egy mély edényben olívaolajat hevítettem és rádobtam ezt a két zöldséget. Megszórtam borssal és időnként megkeverve átpirítottam. Ezután a tál fölé amelyben előzőleg állt egy szűrőt helyeztem és beleborítottam a cukkinit és padlizsánt.
Egy újabb adag olívaolajon szintén megpirítottam a paprikákat és a hagymát, körülbelül 8 perc után hozzáadtam a paradicsomkockákat is. Sóztam, borsoztam. 5 percig magas lángon sütöttem tovább, majd visszatettem bele a padlizsánt és cukkinit és ekkor kevertem hozzá a paradicsompürét. Közepes lángon összefőztem - ha kell még most sózzuk - és megszórtam apróra vágott friss petrezselyemmel és kakukkfűvel. És már készen is voltam. :)
Ne főzzük sokáig, hogy ne puhuljanak túl a zöldségek!
Véletlen egybeesés, vagy megérzés? A szerdán megjelent Nők Lapjában találtam ezt a kis cikket Jean Claude Droyer-ről, aki 1980. július 21-én megmászta az Eiffel-tornyot. Münz András egy rövidke, humoros írást tett közzé erről az évfordulóról, amelyben főszerepet kapott a ratatouille is.
A lap megjelenése előtti napon, éppen 35 évvel az évforduló után, 2015. július 21-én, kedden készítettem el életem első ratatouille-ját. :)
És ha már emlegettem Párizst és az Eiffel-tornyot. Nem vagyok Eiffel-torony rajongó....
... áááá dehogy! :) Rokonaim és barátaim ismerik a rajongásomat és időről-időre meglepnek eiffel-tornyos tárgyakkal. Ezen a fotón nem is szerepel minden! Az ágyneműhuzatom, amelyet anyukám és tesóm varrtak nekem és a táskáim hiányoznak róla.
Párizs örök szerelem nekem. De ez majd egy későbbi, különálló bejegyzés tárgya lesz.
Au revoir! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése