2013. július 9.

Meggyes képviselőfánk

Nagyon szeretem a képviselőfánkot. Nemcsak enni, hanem készíteni is. Ezerféle variációja létezik, csak a képzelet szabhat határt, hogy mivel töltjük meg.

Nálunk itt a blogon már szerepelt sós változat, snidlinges sajtkrémmel és spenótkrémmel, valamint édes is, amit joghurtos eperkrémmel és tejszínhabbal díszítettem.

Szüleim születésnapi bulijára kerestem valami sütiötletet, amikor a Dr. Oetker Facebook oldalán megjelent egy meggyel töltött képviselőfánk recept. Azonnal beleszerettem, olyan gyönyörű volt a fotón.


Kétszer sütöttem meg. Először egy héttel a szülinap előtt, egy másik összejövetelre. Kíváncsi voltam, hogy jó-e az elgondolásom, maradhat-e úgy a recept, ahogy eredetileg terveztem. Nem volt rossz, de aztán finomítottam rajta egy kicsit és másodszorra már igazán jól sikerült.

A jól bevált képviselőfánk tészta receptemet használtam, abban még nem csalódtam. Másfél adagnyit sütöttem meg, így ide rögtön azokat a mennyiségeket írom:

Hozzávalók:
- 15 dkg vaj
- 22,5 dkg liszt
- 6 tojás
- 3,75 dl víz

A vizet a vajjal és a sóval felforraltam, ezután hozzáadtam a lisztet és kevergetve addig pirítottam, amíg az edény alján fehér réteg képződött.
Langyosra hűtöttem a masszát, majd a tojásokat egyenként beledolgoztam a tésztába. A következőt mindig csak akkor adtam hozzá, amikor az előzőt teljesen felvette a massza.

Most nem habzsákkal nyomtam a tésztát a sütőpapírral bélelt tepsire, hanem egyszerűen csak rákanalaztam. Diónál kicsit nagyobb halmokat gyártottam. Formátlanok lettek, de tudtam, hogy miközben sülnek, úgyis megdagadnak és akkor még inkább elvesztik a formájukat.

200 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt szép pirosra, ropogósra sütöttem a pufók fánkokat. Tálcára szedtem, azonnal levágtam a "kalapjukat", hogy távozhasson a gőz belőlük és kihűtöttem mindegyiket.


Először a meggytölteléket készítettem el, hiszen annak is hűlnie kellett. A Dr. Oetker oldalon nem találtam erre vonatkozó instrukciót, szerintem ők úgy gondolták, hogy a meggyet csak simán, kimagozva kell a fánkba tenni, de én egy krémesebb állagú tölteléket képzeltem el.

Hozzávalók a meggytöltelékhez:
- 1/2 kg meggy
- 1,5 dl víz
- 1 teáskanál őrölt fahéj
- 1/2 kávéskanál őrölt szegfűszeg
- 2 teáskanál cukor
- 1/2 zacskó Dr. Oetker Házi Krémes krémpor

Az utolsó hozzávaló nem tévedés, tényleg erről a Házi Krémes krémporról van szó:
A meggyet megmostam, kimagoztam és mindegyik szemet félbevágtam. Egy lábasban feltettem főni a vízzel, cukorral, fahéjjal, szegfűszeggel együtt. Fedő alatt rotyogtattam kb. 15 percig, amíg a meggy kieresztette levét és kicsit összébb esett.

Ekkor hozzáadtam a Házi Krémes krémport és csomómentesre kevertem, majd folytonos kevergetés mellett besűrítettem a meggyes tölteléket. Kihűtöttem.

Nem lett teljesen sűrű de nem is maradt híg, olyan közepes állagú lett, ami nem folyik ki a fánkokból és ezzel teljesen elégedett voltam.

Az első alkalommal vaníliapudinggal sűrítettem a tölteléket, másodszorra viszont nem volt kérdéses, hogy a krémporral fogom, mindjárt rátérek, hogy miért.


Következhetett a vaníliakrém. Életemben először akkor használtam ezt a krémport, amikor első alkalommal sütöttem meg a meggyes fánkokat. A Dr. Oetker oldalon talált recept ajánlotta, gondolom azért, mert saját termékük. Egyébként is terveztem, hogy megkóstolom, már lépéseket is tettem az ügy érdekében, hiszen kb. másfél hónapja vettem egy csomaggal. És csak várakozott a sorára a szekrényben...

Egészen addig a napig, amíg a meggytöltelék tetejére elkészítettem. A recept egy adag fánkhoz 1 zacskó krémport javasolt. Én annak rendje és módja szerint meg is csináltam az egész zacskóval, viszont másfél adag fánkhoz mindössze csak a felét tudtam felhasználni. A másik felét Imi ette meg másnap, fagyis kehelybe szedve, behűtve.

Tehát ez volt az oka, hogy elhatároztam, legközelebb csak a fél zacskónyi port fogok tejjel felverni, a másik felével pedig a meggytölteléket sűrítem be.

Hozzávalók a vaníliakrémhez:
- 1/2 zacskó Dr. Oetker Házi Krémes krémpor
- 4 dl hideg tej

Az elkészítése mindössze 3 percet vett igénybe. A tejbe beleöntöttem a krémport és robotgéppel keményre vertem.

Első alkalommal nem akartam hinni a szememnek, hogy tényleg ennyi? És tényleg! Cukor sem kell bele, mert édesített. Éppen olyan kemény és rezgős állagú hab lesz belőle mint amilyen a cukrászdákban kapható krémesekben van. Finom, vanília ízű, nem gejl édes. Engem meggyőzött, máskor is lesz itthon a szekrényben. :)

A kihűlt fánkokat megtöltöttem a meggytöltelékkel és a vaníliakrémmel, majd porcukorral megszórtam a tetejüket.


Apu július 1-jén múlt 64 éves, anyu pedig július 3-án 59. Jövőre kerek évforduló, nagy buli lesz! Mivel ilyen közel esik egymáshoz a két szülinap, ezért mindig egyszerre ünnepeljük.

Anyu jobb könyökénél látszik a kedvenc sütőtálam tele képviselőfánkkal...


... apu előtt pedig az Eszterházy-tortából egy szelet. Azzal készültem még a képviselőfánkon kívül, de vállalhatatlanul csúnya lett a külseje, így nem születik róla blogbejegyzés. A belsejével viszont elégedett voltam, ezért megér még egy próbát. Majd néhány hónap múlva. :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése